I. Béla király

Szeptember 11. A "Bajnok" I. Béla király.

956 éve,1063.szeptember.11-én egy tragikus baleset következményében ezen a napon hunyt el I. Béla királyunk.

I. Béla király

 

 

Életútja-testvéreivel együtt- kalandos pályán keresztül vezetett a magyar trónig. Krónikáinkban akkor bukkan fel nevük, mikor a megvakíttatott Vazul-fiaknak ( Levente,András, Béla) menekülniük kell országunkból.

 

A külföldön boldogulni próbáló fivérek közül Béla Lengyelországban igen nagy dicsőségre tesz szert. A pomeránok elleni háborúban a lengyel hadak élére áll és vezérletével fényes győzelmet arattak. A Bajnok jelzőt is a lengyel fejedelemtől kapta és nem utolsó sorban a fejedelem lányának , Richezának kezét is. Házasságkötésük 1033 körül történhetett. Frigyükből , hét gyermek négy leány és három fiú született.

I. Béla párviadala

1046-ban testvérét Andrást a magyarok hazahívják és felkérik országunk királyának. ( Na, itt most nem részletezném a kor bonyolult történelmi okait és hátterét a Vazul-ág visszahívásának).
Bélát az akkor már királyként uralkodó András hívja haza segítségét kérvén. Kiváló hadvezéri képességeinek köszönhetően megvédi országunk függetlenségét III. Henrik német-római császár hadainak visszaszorításával.
A felhőtlen testvéri viszonynak valószínűleg egy trónörökösödési probléma vet véget, amely a végső küzdelemig fokozódik a két testvér közt.

Szent korona

 

 

I. András halálával 1060.december 6-án koronázzák magyar királlyá I. Bélát.
” A győztes Béla herceg, akit Benynnek neveztek, diadalmasan Albába ment, ahol a püspökök felkenték, és királyi koronával- Isten áldásával- megkoronázták…”

Uralkodásának időszakáról így ír a továbbiakban a Képes Krónika:

” Békésen kormányozta az országot,ellenség nem háborgatta, népének javait gyarapította. Egyebek között azzal is rátermettségét bizonyította, hogy pénzt veretett, nagy érméket színezüstből…”

Érdemeit hosszasan sorolja a Krónika. Megregulázza a pénzváltók és kereskedők kapzsiságát azzal, hogy szabott árakat határoz meg az árucikkekért. A vásárokat szombati napra helyezi át az egész ország területén. Uralkodásának ideje alatt országunk meggazdagodott.

” Fejét valamennyi szomszédos ország fölé emelte,fölülmúlván őket gazdagságban és dicsőségben. Akkor itt a szegények gazdagok voltak és a gazdagok dicsőségben éltek.”

1063. szeptemberében azonban bekövetkezik az az ominózus végzetes baleset ? A király egy várható német támadás kivédésére tanácskozást hív össze Dömösön.

” A legkegyesebb Béla király, betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi birtokán, Demesen, mikor a trón összeomlott, súlyosan megsérült s gyógyíthatatlan betegségbe esett. Félholtan a Kynisua patakhoz vitték fontos országos érdekek miatt, és ott távozott el azután a világból…”

E rövid ideig uralkodó Árpád-házi királyunknak két, magyar szívekhez közel álló koronás főt is köszönhetünk.
Fiai, I. Géza és I. Szent László életükkel és cselekedeteikkel méltón váltak történelmünk tisztelt és kedvelt alakjaivá.
A Képes Krónika idézetei Bellus Ibolya, részemről egyik leghitelesebb és nagyra becsült fordítónk munkája.

 

A cikket köszönjük Spóner Orsolya dömösi lakosnak.