Dömös - Megemlékezés a 13 Aradi Vértanúra
Az aradi vértanúk az a 12 magyar tábornok és 1 ezredes, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Mindegyikük eleve aktív vagy kilépett császári-királyi tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben egyikük altábornagyi, tizenegyen vezérőrnagyi és egyikük ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. A győztesek ellenben egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban k.k. (császári-királyi) ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatot viseltek.
Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.
Az aradi vértanú névsora:
Knezić Károly
Nagysándor József
Damjanich János
Aulich Lajos
Lahner György
Poeltenberg Ernő
Leiningen-Westerburg Károly
Török Ignác
Vécsey Károly
Kiss Ernő
Schweidel József
Dessewffy Arisztid
Lázár Vilmos
Forrás: Wikipédia